Manchester v�ros az Egyes�lt Kir�lys�gban (UK), Angli�ban, a vil�g el�k�nt kialakult ipari nagyv�rosa. Sokak szerint a UK m�sodik legfontosabb v�rosa London ut�n. b�r ez�rt a titulus�rt Birmingham is versenyez. M�v�szeti, m�dia �s �zleti k�zpont. Sportj�r�l is h�res: itt van a Manchester City �s a Manchester United futballklub, a Lancashire County Cricket Club �s itt rendezt�k a 2002-es nemzetk�z�ss�gi j�t�kokat.

Neve az �kori r�mai Mancunium n�vb�l sz�rmazik, amihez hozz�tapadt a ceaster sz� (a "t�bor" jelent�s� latin castra sz�b�l). A UK k�zigazgat�s�ban Manchester "metropolitan borough", azaz nagyv�rosi �nkorm�nyzat �s city st�tusszal rendelkezik. A v�rso lakoss�ga 437 ezer (2004), de Nagy Manchester, a nagyv�rosi vonz�sk�rzet 2 284 093 lakos�.

Nagy Manchester a manchesteri nagyv�rosi ker�letb�l �ll �s a k�rnyez� �nkorm�nyzatokb�l: Trafford, Tameside, Salford, Wigan, Bolton, Bury, Oldham, Rochdale �s Stockport.

F�ldrajz �s kl�ma

Manchester egy t�l alak� ter�let belsej�benhelyezkedik el. �szakon �s keleten a Pennine mocsarak hat�rolj�k, d�len a Cheshire s�ks�g. A v�rosk�zpont az Irwell foly� keleti partj�n fekszik, a Medlock foly� �s az Irk foly� torkolat�nak k�zel�ben. A v�ros d�li r�sz�n folyik kereszt�l a Mersey foly�. A v�ros j� r�sze, k�l�n�sen d�len lap�lyos �s a magas �p�letekb�l kit�n� kil�t�s ny�lik a mocsarakra. F�ldrajzi adotts�gai - �ghajlata, a tengerpart, a v�zer� �s a sz�ntartal�kok k�zels�ge - alapvet�en nyomtak a latba, amikor Manchester a vil�g els� ipari nagyv�ros�v� alakult.

�ghajlata nedves, es�s v�rosnak mondj�k, pedig az �ves �tlagos csapad�k nem t�bb 809 millim�tern�l. Ez kevesebb mint Plymouth, Cardiff �s Glasgow csapad�kszintje. Sokkal kevesebb es�t kap, mint New York City (1200 mm), csapad�kszintj�t ink�bb R�m��val lehetne �sszehasonl�tani. Ugyanannyi es� azonban, mint ami R�m�ban percek alatt hulli,, Manchesterben �r�k alatt esik le.

T�rt�net

A peterlooi m�sz�rl�s.

A legut�bbi id�kig

Manchester k�rny�ke a R�mai Birodalom el�tti id�kben is lakott volt. A brigantesek elleni hadj�rata sor�n Agricola r�mai hadvez�rt ideiglenes er�d�tm�nyt h�zatott fel az Irwell keleti partj�n, Mancuniumot. Ezt k�s�bb t�bbsz�r �t�p�tett�k �s fontos csom�ponttt� v�lt a Chester �s York k�zti, illetve az �szak fel� tart� �t tal�lkoz�s�n�l. Civil telep�l�s, vicus is tartozott hozz�. Az er�d �szaki kapuj�t at eredeti hely�n helyre�ll�tott�k, a fal egy r�sz�vel egy�tt. (A Castlefield ker�letben tal�lhat�k, a Deansgate v�g�n�l.)

Az er�d�t a k�z�pkorban elhagyt�k �s a telep�l�s az Irwell �s az Irk foly�k �sszefoly�s�hoz k�lt�z�tt. A k�z�pkorban egy meger�d�tett majors�gi h�z is �llt itt. A h�z ura, Thomas De La Warre, aki pap volt, 1422 k�r�l az egyh�znak adom�nyozta a h�zat papok k�pz�se c�lj�ra �s elkezdte egy templom �p�t�s�t. A h�z ma a Chetham Zeneiskola (Chetham's School of Music) a templom pedig a manchesteri katedr�lis (Manchester Cathedral)

Manchester 1301-ben v�s�rv�rosi jogokat kapott.

A 14. sz�zadban Manchester betelep�lt flamand sz�v�k k�z�ss�g�v� v�lt, ez volt a helyi ruha manufakt�ra alapja.

A reform�ci� idej�n Manchester m�r Lancashire fontos v�rosa volt, ahol - tal�n a londoni textilkereskedelmi kapcsolatok miatt - itt is elterjedt a puritanizmus �s a nonkornformizmus. 1642-ben Lord Strange megpr�b�lta megszerezni egy fegyverrakt�rat a kir�ly sz�m�ra. Az elen�ll�s k�zben elesett Richard Percival �ll�t�lag az angol polg�rh�bor� els� �ldozata volt. Lord Strange visszat�rt, hogy megostromolja a v�rost, de nem j�rt sikerrel.

1745-ben Charles Edward Stuart �thaladt a v�rososn �tban Derby fel�. A k�s�bbi visszavonul�skor machesteri katon�kat hagytak hely�rs�gk�nt Carlisle-ben, akik megadt�k magukat a brit hadseregnek.

A 18. sz�zad els� �vtized�ben Daniel Defoe a "legnagyobb faluk�nt" �rta le Manchestert. Az ipari forradalom a 18. sz�zad utols� negyed�ben form�lta nagyv�ross� a v�s�rv�rost. Nedves �ghajlata ide�lis volt a gyapotfeldolgoz�shoz. A fon�sban �s sz�v�sben haszn�lt g�zg�pek elterjedt�vel a gyapotipar gyors fejl�d�snek indult a r�gi�ban (p�ld�ul a Quarry Bank Mill nev� [[cheshir]g-i gy�r Styalban). Ugyanakkor fontos eloszt�si k�zpontt� is v�lt �s egyre nagyobb rakt�rak �p�ltek itt.

A Duke's Csatorna - vagy ahogy gyakran emlegetik, a Bridgewater Csatorna -, nagy-Britannia els� mesters�ges bels� v�zi�tj�nak �p�t�se felgyors�totta a fejl�d�st, mert �gy nagy mennyis�g� olcs� sz�nnel lehetett ell�tni az ipart. A v�ros gyors fejl�d�s�hez hozz�j�rult a Liverpool-Manchester vas�t, a vil�g els� szem�lysz�ll�t� vas�tj�nak megnyit�sa is.

Manchester gyorsan a vil�g egyik legfontosabb ipari k�zpontj�v� �s els� ipari t�rsadalm�v� v�lt. A v�ltoz�s sebess�ge �s m�rt�ke sokak sz�m�ra megd�bbent� �s f�lelmetes volt. �j ide�k - (szabadkereskedelem, laissez-faire) terjedtek el, �j t�rsadalmi csoortok sz�letek, vall�sos szekt�k �s munk�sszervezetek. A v�ros Eur�pa minden pontj�r�l vonzott okulni v�gy� l�togat�kat, akik azt gondolt�k, "amit ma tesz Manchester, holnap azt teszi a vil�g".

Manchester lakoss�ga robban�sszer�en megn�tt, mert a vid�kr�l, s�t a brit szigetek t�volabbi pontjair�l is egyre t�bben k�lt�ztek ide a megny�l� �j lehet�s�geket keresve. K�l�n�sen �rorsz�gb�l �s k�l�n�sen az 1840-es �vek Burgonya �h�ns�ge idej�n. Az �r hat�s ma is er�s �s minden m�rciusban Manchesterben rendezik meg a vil�g egyik legnagyobb Szent Patrik napi �nneps�g�t. Becsl�sek szerint Manchester �s Salford lakoss�g�nak legal�bb 35 sz�zal�ka �r eredet�. Nagy sz�mban �rkeztek zsid� bev�ndorl�k is K�z�p- �s Kelet-Eur�p�b�l. Salfordot �s Prestwichet is bele�rtve ma mintegy 40000 zsid� �l itt. �rkeztek ide az egyiptomi gyapotkereskedelemben �rdekelt levanteiek, n�metek �s olaszok is. A 19. sz�zad v�g�re Manchester kozmopolita v�ross� v�lt.

Az elm�lt k�t �vsz�zadban Manchester a radik�lis �s reformista politika fontos k�zpontja volt. Eml�kezetes esem�ny "peterlooi m�sz�rl�s" n�ven ismertt� v�lt konfliktus 1819. augusztus 16-�n, amikor a helyi magisztr�tusok kivez�nyelte lovass�g legal�bb 11 embert meg�lt �s t�bb, mint n�gysz�zat megsebes�tett a parlamenti reformot k�vetel� Henry Hunt sz�noklat�ra �sszesereglettek k�z�l. A Szent P�ter mezej�n (St Peter’s Field) t�rt�nt v�ront�s az�rt kapta a "Peterloo" nevet, mert az egyik �ldozat a waterlooi csata egy t�l�l�je volt. A m�sz�rl�s a k�vetkez� �vekben minden reformk�vetel�s hivatkoz�si pontj�v� v�lt.

Manchesterben tartott�k els� kongresszusukat a brit szakszervezetek, 1868. j�nius 2. �s j�nius 6. k�zt. A v�rosnak fontos szerepet volt a brit Munk�sp�rt (Labour Party) �s a sz�ffrazsett mozgalom l�trej�tt�ben is.

Manchester aranykora a 19. sz�zad utols� negyede volt. A v�ros sok nagy k�z�p�lete - k�zt�k a V�rosh�za - �p�lt ekkor. Ebben az id�szakban �st�k a 36 m�rf�ld hossz� m�ly Machester Haj�csatorn�t Salfordt�l a Mersey foly�ig, ami lehet�v� tette, hogy �ce�nj�r� haj�k is eljussanak a manchesteri dokkokig. A salfordi dokkok eg�szen 1970-ig m�k�dtek, bez�r�suk munkan�lk�lis�g-hull�mhoz vezetett a r�gi�ban.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt Manchester fontos neh�zipari centrum volt, itt dolgozott p�ld�ul az Avro (ma BAE Systems), amely sz�mtalan rep�l�g�pet gy�rtott a kir�lyi l�gier�, a RAF sz�m�ra, amelyek k�z�l a legh�resebb az Avro Lancaster bomb�z� volt. A v�rsot sz�mos alkalommal bomb�zta a n�met Luftwaffe. K�l�n�sen az 1941-es kar�csonyi t�mad�s, a "Christmas Blitz" okozott nagy k�rokat, e�puszt�tva a t�rt�nelmi v�rosk�zpont nagy r�sz�t �s s�lyosan megrong�lva a katedr�list.

1974-ben Manchester kiv�lt Lancashire megy�b�l �s l�trej�tt a manchesteri nagyv�ri borough.

A k�zelm�lt

1996. j�nius 15-�n, szombaton 11 �ra 20-kor az IRA nagy bomb�t robbantott a belv�rosban. Senki sem halt meg, de t�bb, mint 200-an megs�r�ltek, az �p�letekben pedig nagy k�rok keletkeztek. A sz�ks�ges helyre�ll�t�s, ami m�g 2006-ban is folyt, a v�rosk�zpont jelent�s �talak�t�s�t ind�totta el. A robbant�s �ta, t�bbek k�zt a 2002-ben itt rendezett 17. Nemzektk�z�ss�gi J�t�koknak is k�sz�nhet�en, a belv�ros jelent�sen mgv�ltozott. Az 1960-as �vekben �p�lt r�szek k�z�l sokat teljesen lebontottak, vagy �veg �s ac�lelemek haszn�lat�val moderniz�ltak. A 2006-ban befejezett, 168 m�ter mags, 47 emeletes Beetham torony Eur�pa legmagasabb lak��p�lete, als� 23 szintj�t a Hilton Hotel, fels� 24 szintj�t mag�nlakoszt�lyok foglalj�k el. A toronyh�zat eredetileg 171 m�ter magasra tervezt�k, de a helyi sz�lviszonyok miatt ebb�l le kellett venni.

Korm�nyzat

Nagy Manchester

Nagy Manchester sz�mozott t�rk�pe.

Nagy Manchester nagyv�rosi megye, amely k�r�lveszi Manchester Cityt. Manchester Cityt is bele�rtve Nagy manchesternek 10 nagyv�rosi �nkorm�nyzata van (angolul "borough"), mindegyik k�l�n tan�ccsal. B�r ezeknek a tan�csoknak gyakran kell egy�ttm�k�dni�k, teljesen f�ggetlenek egym�st�l.

Nagy Manchester 10 �nkorm�nyzata:

1. Manchester City
2. Stockport
3. Tameside
4. Oldham
5. Rochdale
6. Bury
7. Bolton
8. Wigan
9. City of Salford
10. Trafford

Ker�letek Manchester Cityben

Ancoats Ardwick Baguley Benchill Beswick Blackley Bradford

Burnage Cheetham Cheetham Hill Chorlton-cum-Hardy Clayton Crumpsall Didsbury

Fallowfield Gaythorn Gorton Harpurhey Hulme Levenshulme Longsight

Miles Platting Moss Side Moston Northenden Openshaw Rusholme Sharston

Strangeways Whalley Range Withington Woodhouse Park Wythenshawe

Parlamenti k�pvisel�k

Manchester City �t egy�ni v�laszt�k�rzetb�l ad k�pviesl�t a brit parlamentnek. A v�laszt�ker�letek, a jelenlegi (2006) k�pvisel�k (z�r�jelben a p�rtjuk, MP=parlament tag):

• Manchester Central - Tony Lloyd MP (Labour)
• Manchester, Blackley - Graham Stringer MP (Labour)
• Manchester, Gorton - Rt Hon Sir Gerald Kaufman MP (Labour)
• Manchester, Withington - John Leech MP (Liberal Democrats)
• Wythenshawe & Sale East (Trafford egy r�sz�vel) - Paul Goggins MP (Labour)

Pl�b�ni�k

1. Ringway

Pl�b�nia n�lk�li ter�letek

Testv�rv�rosok

• Amszterdam — Hollandia
• Chemnitz — N�metorsz�g
• Cordoba — Spanyolorsz�g
• Faisalabad — Pakiszt�n
• Rehovot — Izrael
• Szentp�terv�r — Oroszorsz�g
• Wuhan — K�na

Bev�s�rl�s

Manchester az �szak egyik f� kiskereskedelmi k�zpontja. K�t nagy bev�s�rl�k�zpontja van, a v�ros k�zep�n a Manchester Arndale Centre �s Traffordban a Trafford Centre. A v�rosk�zpontban sz�mos kisebb bev�s�rl�k�zpont van. A k�zponti v�s�rl�negyedbe majdnem lehetetlen k�z�ton bejutni, a gyalogos megk�zel�t�s aj�nlott. A bev�s�rl�negyed k�zpontja, a Market Street s�t�l�utca.

Bury kedvelt bev�s�rl�k�zpontja a Millgate Centre. Bar nem nagy alapter�let�, ugyan�gy megtal�lhat�k benne az alapvet� �zletek, mint pl. az Arndale-ben vagy a Trafford Centre-ben.

Egyetemek

Nagy-Manchesterben t�bb, mint sz�zezer egyetemista lakik. A University of Manchester (Manchesteri Egyetem), Manchester Metropolitan University (Manchesteri Nagyv�rosi Egyetem) �s a Royal Northern College of Music (Kir�lyi �szaki Zenei F�iskola) egyetemi v�rost alkot a v�rosk�zpont d�li r�sz�ben, az Oxford Road k�r�l. Nagy-Manchesterben tal�lhat�k m�g a University of Bolton �s a University Centre Oldham egyetemek.

K�zleked�s �s infrastrukt�ra

L�gi

A Manchester nemzetk�zi rep�l�t�r, (Manchester International Airport, vagy kor�bban Manchester Ringway Airport), Nagy-Britannia harmadik legforgalmasabb rep�l�tere (London Heathrow �ss London Gatwick ut�n). K�l�n vas�t�llom�ssal rendelkezik. 2005-ben 22,1 milli� utas haladt itt kereszt�l �s 90 l�git�rsas�g k�n�lt innen 180 k�zvetlen �tic�lba rep�l�seket. A Manchester-London �tvonal Anglia egyetlen nagyforgalm� belf�ldi rel�ci�ja �s komoly versenyt�rsa a vas�tnak. A re�l�t�rr�l k�zvetlen j�ratok indulnak p�ld�ul a k�vetkez� helyekre: New York JFK �s Newark ), Chicago, Boston, Philadelphia, Atlanta, Orlando, Miami, Houston, Las Vegas, Toronto, Port of Spain, Antigua, Barbados, Damaszkusz, Dubai, Abu Dhabi, Doha, Teher�n, Karacsi, Iszlamabad, Lahore, Singapore, Kuala Lumpur, Hong Kong. Tervezik j�ratok ind�t�s�t Pekingbe �s Bangkokba.

Barton Aerodrome, a vil�g egyik legr�gebbi rep�l�tere m�g ma is m�k�dik. Nagy helikopterforgalma van , f�ves kifut�p�ly�i kisrep�l�g�peket fogadnak. Itt van a vil�g legr�gebbi l�ggiir�ny�t� tornya is.

K�z�ti

Mint Londonnak, Manchesternek is van k�rgy�r�je, az M60 aut�p�lya (UK) M60. Londont�l elt�r�en ez kereszt�lv�g Nagy Manchester j� r�sz�n, j� �sszek�ttet�seket biztos�tva. Stockportt�l sz�molva 27 lehajt�ja van. Manchester fontosabb k�z�ti �sszek�ttet�sei: M56, M6, M61, M62 �s az M66. Legt�bbj�k �ssze van k�tve az M60-nal.

Manchester legforgalmasabb vas�t�llom�sa bel�lr�l, a Piccadilly.

Vas�ti

Az 1830-ban megnyitott Manchester-Liverpool vonal a vas�ti szem�lysz�ll�t�s sz�l�helye. �tven �vvel k�s�bb a v�rost m�r sz�mos �llom�s �s termin�l vette k�r�l, de a termin�lok k�z�l a legt�bbet az 1960-as �vekben k�sz�lt Beeching jelent�st k�vet�en �sszer�s�t�si okokb�l bez�rtak. Ma a Manchester Victoria and Manchester Piccadilly m�k�dik. A Virgin Trains a Manchester Piccadillyr�l ind�t londoni gyorsj�ratokat, amelyeknek menetideje mintegy 135 perc.

Manchesterben t�bbsz�r is kudarcba fulladt az a t�rekv�s, hogy a londonihoz hasonl� metr�k�zleked�st �p�tsenek ki. A f� vas�t�llom�sokat �sszek�t� "Picc-Vicc" alag�t �s�s�t p�ld�ul el is kezdt�k az 1970-es �vekben, de azt�n abbahagyt�k, a k�lts�gek miatt �s mert a pletyk�k szerint "f�ldalatti akad�lyok" mer�ltek fel, tal�n az atomh�bor� eset�re �p�tett f�ldalatti alag�t �s bunkerrendszer.

A v�rosi �s v�rosk�zeli �vezetek k�zleked�s�t jelent�s vas�ti h�l�zat is seg�ti, amelyben szerepel t�bbek k�zt Ashton-under-Lyne, Bolton, Oldham, Stockport �s Wilmslow.

Villamos

Manchester n�pszer� �s cs�csid�ben zs�folt villamosh�l�zat�t Metrolink n�ven ismerik. A villamosok a v�rosk�zpontot Altrinchammel, Ecclesszel �s Buryvel k�tik �ssze, 6-12 percenk�nt j�rnak, �s �vente 20 milli� utast sz�ll�tanak.

J� tudni: a Metrolink jegyet el�re kell megv�ltani az automat�kb�l, de ezek nem fogadnak el hitelk�rty�t �s t�bbnyire bankjegyet sem, csak p�nz�rm�ket, b�r n�h�ny �tvonalhoz el�g sok p�nz�rme sz�ks�ges. Aznapra sz�l� vonatjeggyel, ha szerepel rajta metrolink �llom�s, vagy a "Manchester Stations" lehet utazni bizonyos �llom�sokra k�l�n jegy n�lk�l is.

Busz

Manchester �s k�rny�ke nagy aut�buszh�l�zattal rendelkezik, buszkapcsolat van minden v�rossal �s faluval a k�rny�ken. Buszt�rk�pek �s inform�ci�k a GMPTE (Public Transport for Greater Manchester) oldal�n tal�lhat�k [1].

V�zi

A Bridgewater csatorna.

Az ipari forradalom egyik �r�ks�ge a nagy csatornah�l�zat: a Manchester, Bolton & Bury csatorna, a Rochdale csatorna, a Manchester Ship csatorna, amely tengeri �sszek�ttet�st biztos�t, a Bridgewater csatorna, az Ashton csatorna �s a Leeds & Liverpool csatorna leigh-i �ga. Ma a legt�bbet a csatorn�k k�z�l m�r csak rekre�ci�s c�lokra haszn�lj�k.

Manchestert �s k�rny�k�t sz�mos mesters�ges t� l�tja el v�zzel, amelyeket a v�ros k�r�li kor�bbi kis foly�kon �p�tettek. N�h�ny esetben ezek a tavak l�ncolatot alkotnak, mint Longdendaleben. A m�ltban a v�ros "v�znyom�sos" elektromos ell�t�ssal rendelkezett, a modern elektromos h�l�zat el�dj�vel. Manchesterben volt Nagy-Britannia els� szennyv�zcsatorna rendszere, amely m�g ma is l�tezik. Ez a rendszer lehet azonban az egyik f� oka, hogy Manchesternek nincs f�ldalatti vas�t (metr�) h�l�zata.

Az Imperial War M�zeum

Manchester fontosabb m�zeumai:

• Greater Manchester Police Museum (Nagy Manchester Rend�rs�gi M�zeuma)
• Imperial War Museum North (Birodalmi H�bor�s M�zem, Trafford Park)
• Manchester Jewish Museum (Manchesteri Zsid� M�zem)
• Manchester Museum
• Museum of Science and Industry (Tudom�ny�os �s Ipari M�zeum)
• Pankhurst Centre (Pankhurst K�zpont)
• People’s History Museum (N�pt�rt�neti M�zeum)
• Urbis, a v�rosi �let m�zeuma

F�ldrajza
St�tusz:	Nagyv�rosi �nkorm�nyzat, City (1853)
R�gi�:	�szaknyugat-Anglia
F�ldrajzi megye:	Nagy Manchester
Hagyom�nyos megye:	Lancashire, Cheshire r�sze
Ter�let: - Total	228. 115.65 km²
Admin. k�zpont:	Manchester
ONS k�d:	00BN
Koordin�t�k:	53�29′ N 2�15′ W
Demogr�fia
Lakoss�g: - Admin. (2004) - �vezettel (2004) - N�ps�r�s�g	6. 437,000 2,284,000 3,779 / km²
Etnikai �sszet�tel:	81.0% feh�r 9.1% d�l-�zsiai 4.5% afro-karib 1.3% k�nai
Politika
K�p:City of Manchester Coat of Arms.jpg Manchester City Tan�cs http://www.manchester.gov.uk/
Vezet�s:	Vezet� �s kabinet
Ir�ny�t�s:	Labour
Parlamenti k�pvisel�k:	Paul Goggins, Gerald Kaufman, John Leech, Tony Lloyd, Graham Stringer