Birmingham az Egyes�lt Kir�lys�g m�sodik legnagyobb saj�t �nkorm�nyzattal rendelkez� v�rosa. Az Angol Ipari Forradalom g�ph�zak�nt szerezte h�rnev�t, ami oda vezetett, hogy Birmingham-et a "vil�g m�helyek�nt" emlegess�k. A mai napig az Egyes�lt Kir�lys�g exportj�nak t�bb mint negyede Birmingham t�rs�g�b�l sz�rmazik.

Birmingham v�ros�nak n�pess�ge hozz�vet�leg 992,400f� (2004-es becsl�s). West Midlands-i v�roshalmaz r�sz�t k�pezve a n�pess�g m�r 2,284,093f�, amelybe olyan szomsz�dos v�rosokat is bele�rtenek, mint Solihull, Wolverhampton �s az elb�v�l� Black Country v�rosai.

A birminghami embereket viccesen 'Brumik-nak' nevezik, amely a v�ros becenev�b�l, Brum-b�l fakad, amely hasonl�t a v�ros nev�re (Brummagem) helyi dialektussal. L�tezik egy jellegzetes �n. Brummie dialektus �s kiejt�sm�d.

Birmingham kultur�lisan �s etnikailag is sz�nes v�ros. N�pess�g�nek mintegy 30 sz�zal�ka nem feh�r, 70 sz�zal�ka feh�r eredet�, melyb�l 3.2% �r sz�rmaz�s�.

T�rt�nete

Birmingham �rott t�rt�nelme mintegy ezer �vre ny�lik vissza. Akkoriban v�lt egy apr� angolsz�sz, �llatteny�szt�ssel foglalkoz� kis falub�l jelent�s kereskedelmi �s ipari v�ross�.

Birmingham k�rny�k�n a r�mai birodalom 400 �ves brit megsz�ll�sa sor�n sz�mos katonai utat �s er�d�t �p�tettek. H�d�t� Vilmos h�res Domesday Book-j�ban tal�lkozunk Birmingham nev�vel el�sz�r, 1086-os d�tummal, amelyet csak 20 schilling �rt�k� kis faluk�nt eml�t a maga kor�ban rendk�v�l n�pszer�tlen k�nyv.

A belv�rosi Centenary t�r mad�rt�vlatb�l

A 12. sz�zadban Birmingham megnyithatta els� piac�t, amely id�vel „Bull Ring” n�ven v�lt ismertt�. Kedvez� fekv�s�nek k�sz�nhet�en hamarosan �l�nk keresked� v�ross� n�tte ki mag�t.

A 16. sz�zadra Birminghamben burj�nz�ban volt a f�mipar, hiszen helyben volt a vas�rc �s a sz�n is. A 17. sz�zadban Birmingham fegyvergy�rt�s�r�l h�res, fontos k�zm�ves v�ross� lett. Birminghami k�zm�vesek t�mogatt�k Oliver Cromwell hadait az Angol polg�rh�bor� alatt. Az Ipari forradalom alatt (a 18. sz�zadt�l kezdve), Birmingham fokozatosan v�lt hatalmas ipari k�zpontt�. Birmingham k�l�nb�z�tt a t�bbi angol iparv�rost�l, mint pl. Manchester, mert ipara sok kis m�helyb�l �llt, nem pedig nagy gy�rakb�l.

Birmingham-ben hosszabb a csatornah�l�zat, mint az it�liai Velenc�ben

Az 1760-as �vekt�l hatalmas csatornah�l�zatot �p�tettek Birmingham-en �s a Black Country-n kereszt�l, az�rt, hogy k�nnyebben sz�ll�thass�k a nyersanyagokat �s az elk�sz�lt term�keket. Az 1820-as �vekre elk�peszt� m�ret�v� duzzadt a h�l�zat, ez�rt Birminghamr�l gyakran hallani, hogy hosszabb a csatornah�l�zata, mint az it�liai Velenc��.

1837-t�l elindult a vas�t Birminghamb�l �s hamarosan Britannia minden szeglet�vel �ssze lett k�tve. A birminghami New Street �llom�st 1854-ben nyitott�k meg, amelyet r�videsen a Snow Hill �llom�s k�vetett.

Vikt�ria kir�lyn� uralkod�sa alatt Birmingham n�pess�ge gyorsan f�lmilli�ra n�tt, ezzel Britannia m�sodik legn�pesebb v�ros�v� v�lt. Szerte�gaz� ipar�nak k�sz�nhet�en az "ezer szakma v�rosa"-k�nt v�lt ismertt�.

1900-ban meg�p�lt els� saj�t egyeteme (University of Birmingham) amely Britannia els� �n. „v�r�st�gl�s egyeteme” is lett egyben.

Birmingham a II. vil�gh�bor�ban s�lyos bomb�z�s �ldozata volt, �s r�szben emiatt v�rosk�zpontja az 1950-es �s 1960-as �vekben teljesen �jra�p�lt, beton iroda�p�letekkel, k�rgy�r�kkel, �s a ma sokat cs�folt alulj�r�kkal. Ennek eredm�nyek�ppen Birmingham elh�res�lt cs�nyas�g�r�l �s gyakran csak „betondzsungelk�nt” jellemezt�k.

Azonban az elm�lt �vekben Birmingham �talakult: fel�j�tott terekkel, utc�kkal, �p�letekkel (mint a rendk�v�l n�pszer� bev�s�rl�k�zpont, a Bull Ring) �s csatorn�kkal. Elt�vol�tott�k a cs�folt alulj�r�kat is.

A II. vil�gh�bor�t k�vet� �vtizedekben Birmingham n�pess�g�nek arculata drasztikusan megv�ltozott a Brit Nemzetk�z�ss�g orsz�gaib�l be�raml� bev�ndorl�k hat�s�ra.

F�ldrajza

Birmingham Anglia f�ldrajzi k�zep�t�l kicsit nyugatra tal�lhat�, viszonylag magasan, a tengerszintt�l 150-200 m�terre. Birmingham mostan�ban sz�mos torn�d�t l�tott, melyek k�z�l a legutols� 2005-ben volt.

A v�rost�l d�l-nyugatra tal�lhat�k a Clent-hegyek �s a Walton-hegyek, melyek legmagasabb pontja 315m.

Gazdas�ga

Birmingham fontos ipari �s g�p�szeti k�zpont, ahol t�bb mint 100.000 embert alkalmaznak, �s amely t�bb milli�rd fonttal j�rul hozz� a nemzeti gazdas�ghoz. Az Egyes�lt Kir�lys�g exportj�nak t�bb, mint negyede sz�rmazik Birmingham k�rny�k�r�l.

�p�t�szete

Annak ellen�re, hogy Birmingham m�r t�bb, mint ezer �ve l�tezik, a mai v�ros t�lnyom� r�szt a 18., 19. �s 20. sz�zad eredm�nye, mivel a v�ros igazi fejl�d�se csak az ipari forradalom ut�n kezd�d�tt. Ennek megfelel�en, viszonylag kev�s �p�let maradt fent kor�bbr�l.

A k�z�pkori Birmingham eml�keit csak a legr�gibb �p�letekn�l fedezhetj�k fel, mint amilyen a Bullring-n�l tal�lhat� St Martin templom, melynek hely�n m�r legal�bb a 12. sz�zad �ta templom �llott. A jelenlegi templomot az 1870-es �vekben jelent�sen �t�p�tett�k. Ezen k�v�l m�g n�h�ny olyan �p�letet tal�lni a k�z�pkorb�l �s a Tudorok kor�b�l, mint a „The Old Crown public house” Digbeth ker�let�ben, a 15. sz�zadi „Saracen's Head public house” �s az „Old Grammar School” Yardley ker�let�ben.

A Szent Martin templom

A birminghami tan�csh�za, Dhruva Mistry szobr�val, 'A f�ly�'-val, amit viszont legink�bb csak �gy emlegetnek, hogy 'c�da a dzsakuziban').

Sz�mos �p�let maradt fenn a - Gy�rgy nev� kir�lyokr�l elnevezett - Gy�rgy�k kor�b�l. Ilyen p�ld�ul a Szent F�l�p katedr�lis (St Philip's Cathedral), a Szent P�l templom (St Paul's Church), a Soho H�z (Soho House) Handsworth v�rosr�szben, Matthew Boulton otthona, a Perrott's Folly nev� torony (amely �ll�t�lag, k�s�bb J. R. R. Tolkien �r�t inspir�lta) �s a V�rosh�za �p�lete.

Vikt�ria kir�lyn� idej�ben, v�rsoszerte hatalmas �p�tkez�sek t�rt�ntek. Olyan k�z�p�letek �p�ltek ekkor, mint a B�r�s�g, a Tan�csh�za (l�sd a k�pen) �s a M�v�sz Gal�ria (the Museum & Art Gallery), melyb�l sok Joseph Chamberlain, angol �zletember, politikus �s egyben Birminghami polg�rmester, v�dn�ks�ge alatt t�rt�nt. A Szent Cs�d katedr�lis (Saint Chad's Cathedral) volt az els� olyan katolikus templom, mely a Reform�ci� ut�n �p�lt, 1839-ben. A viktori�nus kor jellemz� �p�t�anyaga Birminghamben, �s m�sutt is, a v�r�s t�gla �s a terrakotta. Ekkoriban terjedtek el az eg�sz v�rosban azok a t�gl�b�l �p�lt, ikerh�z-szer� �p�letekb�l kirajzol�d� utcasorok, melyek egy�bk�nt annyira jellemz�ek az angol v�rosok arculat�ra.

H�res lakosai

Neville Chamberlain, J. R. R. Tolkien, �s Ozzy Osbourne csak n�h�ny n�v a Birmingham-mel kapcsolatba hozhat� h�ress�gekb�l.

Sport

Az �j Selfridges �p�let a Bull Ringben

A v�rosban tal�lhat� k�t olyan labdar�g� klub is, amelyek az Egyes�lt Kir�lys�g legr�gebbi klubjai k�z� tartoznak: az Aston Villa (1874) �s a Birmingham City (1875). Mindk�t csapat, mindv�gig az angol els� oszt�lyban, a Premier League-ben szerepelt, eg�szen a 2005-2006-os bajnoks�gig, amikor a Birmingham City kiesett a m�sodoszt�lyba (Coca Cola Championship). A vil�g legels� profi labdar�g� bajnoks�g�t Astonban szervezt�k, 1885. m�rcius 22-�n, az Aston Villa akkori igazgat�ja, William McGregor, v�dn�ks�g�vel.

Birminghamben tal�lunk m�g sz�mos r�gbi, kos�rlabda, �k�lv�v� �s j�gkorong csapatot, valamint ell�togathatunk ag�rversenyekre �s krikett meccsekre is.

Birmingham v�rosa

West Midlands a r�gi�n bel�l
F�ldrajz
R�gi�	West Midlands
Ter�let	267.77 km²
Koordin�t�i	52�29N 1�54W
N�pess�g (2004): N�ps�r�s�g	992,400 3,706 / km²
Etnikum (2001)	70.4% Feh�r 2.9% Vegyes 19.5% �zsiai 6.1% Fekete 0.5% K�nai 0.6% Egy�b