London az Egyes�lt Kir�lys�g �s azon bel�l Anglia f�v�rosa, vil�gv�ros, a kor�bbi Brit Birodalom f�v�rosak�nt a vil�g egyik politikai, p�nz�gyi �s kultur�lis k�zpontja. Nagy-London n�pess�ge 7 421 228 (2005. janu�r 1.), de az agglomer�ci�val egy�tt enn�l t�bb milli�val magasabb. N�pess�g�ben rengeteg k�l�nb�z� nemzet, kult�ra �s vall�s k�pviselteti mag�t, �gy Eur�pa �s a vil�g egyik legkozmopolit�bb v�rosa.

London rengeteg int�zm�nynek, szervezetnek �s c�gnek ad otthont, t�bb vil�gh�r� m�zeum, sz�nh�z, koncertterem, rep�l�t�r, vas�t�llom�s, palota �s hivatal tal�lhat� itt.

2005. j�lius 6-�n Londont v�lasztott�k a 2012-es ny�ri olimpiai j�t�kok sz�nhely�nek, �gy ez lesz az els� v�ros, ahol harmadszor is megrendezik a neves sportesem�nyt.

London defin�ci�ja

Ma Londonnak rendszerint a Nagy-London n�ven is ismert eg�sz v�rost h�vjuk, ami a belv�rosb�l (City) �s harminck�t londoni ker�letb�l (borough) �ll. T�rt�nelmi szempontb�l a n�v a Cityre vonatkozik, amib�l a mai v�ros kin�tt. 1889 �s 1965 k�z�tt a kor�bbi London megy�re is hivatkozott, ami a mai Bels�-London ter�let�vel egyezik meg.

London k�zpontj�nak (Charing Cross) koordin�t�i: 51�30′ N 0�8′ W. Az �kori r�ma|iak Londinium v�ros k�zpontj�t a London K�vel jel�lt�k.

Fekv�se

Egy Landsat 7 m�holdk�p Nyugat-Londonr�l. K�z�pen a z�ld ter�let a Hyde Park, t�le jobbra a Green Park �s a St. James Park.

London elhelyezked�se Eur�p�n bel�l

Nagy-London ter�lete (1579 km²). London kik�t�v�ros a Temze partj�n. A foly� nagy hat�ssal volt a v�ros fejl�d�s�re. Londont a Temze �szaki partj�n alap�tott�k �s t�bb sz�z �ven �t egyetlen h�d, a London Bridge vezetett �t a foly�n. Emiatt a v�ros k�zpontja sok�ig az �szaki parton volt. Amikor a 18. sz�zadban t�bb hidat is �p�tettek, a v�ros nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a k�rnyez� s�k �s enyh�n dombos vid�keken. Emiatt London nagyj�b�l k�r alak� lett. A Temze r�gebben sokkal sz�lesebb �s sek�lyebb foly� volt, mint ma. A partj�t be�p�tett�k, �s t�bb mell�kfoly�ja ma a f�ld alatt folyik. Mivel a v�ros k�zel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe folyik, az ap�ly-dag�ly v�ltakoz�sa �rad�ssal fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lass�, de folyamatos emelked�se. Ezt g�takkal pr�b�lj�k szab�lyozni.

�ghajlata

London �ghajlata m�rs�kelt�vi, meleg, de ritk�n forr� ny�rral, h�v�s, de ritk�n hideg t�llel �s �lland�, de nem sok csapad�kkal. A ny�ri h�m�rs�klet ritk�n magasabb, mint 33�C, b�r az ut�bbi �vekben n�mi emelked�s volt megfigyelhet�. A valaha m�rt legmagasabb h�m�rs�klet 37,9�C volt a Heathrow Rep�l�t�ren 2003-ban. A nagy h�es�s szinte ismeretlen. Az �tlagos csapad�k �vente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint R�m�� vagy Sydney�. Londonra saj�tos mikrokl�ma jellemz�: a s�r�n be�p�tett ter�let rakt�rozza a h�t, �gy a v�rosban gyakran 5�C-kal is melegebb van, mint a k�rnyez� ter�leteken.

T�rt�nete

A r�maiak el�tti korb�l kev�s lelet maradt fenn. Londont a r�maiak alap�tott�k, mint Britannia provincia f�v�ros�t. Neve a latin Londinium n�vb�l ered.

A R�mai Birodalom buk�sa ut�n Londont elhagyt�k a r�maiak. A 7. sz�zadban Egy Lundenwic nev� sz�sz v�ros �p�lt nem messze a mai Aldwycht�l nyugatra. A r�gi r�mai v�ros a 9. sz�zadban vagy a 10. sz�zad elej�n n�pes�lt be �jra.

Westminster egykor �n�ll� v�ros volt, a k�z�pkor �ta az angol kir�lyi udvar sz�khelye. V�g�l a k�t v�ros egybe�p�lt, �gy j�tt l�tre a mai London alapja, b�r ekkor m�g nem volt f�v�ros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. sz�zadig.)

London n�veked�snek indult, �s a k�vetkez� p�r �vsz�zadban mag�ba olvasztotta a k�rnyez� kisv�rosokat �s falvakat. A 16. sz�zadt�l a 20. sz�zad elej�ig a Brit Birodalom f�v�rosa volt.

1666. szeptember 2-�n kezd�d�tt el a nagy londoni t�zv�sz, amely a belv�ros nagy r�sz�t elpuszt�totta. A t�z egy p�k fah�z�b�l indult el, a k�vetkez� h�rom nap folyam�n t�bb, mint 13,000 h�z pusztult el, k�zt�k a St Paul Church. A v�ros t�z �v alatt �jra�p�lt. A 18. sz�zadban a fejl�d�s felgyorsult. A 19. sz�zad elej�re a vil�g legnagyobb v�rosa lett.

Az �nkorm�nyzat igyekezett teljes�teni a gyors n�veked�s okozta k�vetelm�nyeket. 1855-ben alap�tott�k a Metropolitan Board of Works-t arra a c�lra, hogy biztos�tsa a megfelel� infrastrukt�r�t a gyorsan n�vekv� v�rosnak. 1889-ben ehelyett hozt�k l�tre London megy�t, amit London megye tan�csa ir�ny�tott – az els� szervezet, mely eg�sz London k�zigazgat�s�t ir�ny�totta.

A 20. sz�zad elej�n a londoniak sz�nnel f�t�ttek, ami hatalmas f�stmennyis�get okozott. Az �ghajlati k�r�lm�nyekkel egy�tt ez gyakran szmogot okozott, a j�l ismert „londoni k�d”-�t. 1956-ban t�rv�nyt hoztak a tiszta leveg��rt, miut�n 1952. december 5. �s 9. k�z�tt �t napig szmog nehezedett a v�rosra, t�bb, mint 4000 ember hal�l�t okozva. A t�rv�ny �rtelm�ben f�stmentes z�n�kat alak�tottak ki, ahol f�st�t nem okoz� f�t�anyagot kell haszn�lni.

London arculat�ban a legnagyobb v�ltoz�st az elm�lt 100 �vben a n�met bomb�z�sok okozt�k a II. vil�gh�bor� idej�n. A bomb�z�s t�bb, mint 30 000 embert �lt meg, �s rengeteg �p�letet elpuszt�tott. Az elpusztult r�szek az 1950-es, 60-as �s 70-es �vekben t�bbf�le k�l�nb�z� st�lusban �p�ltek �jj�, ez�rt Londonra jellemz�, hogy arculata �p�t�szetileg nem egys�ges.

1965-ben London megye tan�cs�t felv�ltotta Nagy-London tan�csa (Greater London Council, GLC). T�bb �jabb telep�l�s is a v�ros r�sze lett, a jelenlegi ker�letek k�z�l 20. A GLC-t 1986-ban elt�r�lt�k, mert �ssze�tk�z�sbe ker�lt a Thatcher-korm�nnyal, �s hat�sk�re �tker�lt az egyes ker�letekhez. 2000-ben �jra k�zpontos�tott�k a v�ros feletti hatalmat, �s polg�rmestert v�lasztottak Ken Livingstone szem�ly�ben.

Az 1997-es t�zsz�netig London gyakran az IRA egyik c�lpontja volt az �szak-�rorsz�gi ter�letek feletti egyet nem �rt�s miatt.

2005. j�lius 7-�n Londont terrort�mad�s �rte, alig 24 �r�val azut�n, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendez�s�nek jog�t.

London ma

A millenniumi h�d a Temze f�l�tt, a Tate gal�ria �s a Szent P�l sz�kesegyh�z k�z�tt.

Ma Nagy-London a belv�rosb�l �s 32 ker�letb�l (borough; k�zt�k Westminster v�rosa) �ll. A legjelent�sebb k�zpont Westminster, itt tal�lhat� a West End, London legfontosabb kultur�lis, sz�rakoztat�ipari �s bev�s�rl�negyede, itt tal�lhat� a p�nz�gyi int�zm�nyek kiv�tel�vel a legt�bb, a v�rosban tal�lhat� c�g sz�khelye �s az Egyes�lt Kir�lys�g korm�nyzati �p�letei. A londoni City a vil�g bankjainak k�zpontja �s Eur�pa f� �zleti k�zpontja. Itt tal�lhat� Eur�pa 500 legnagyobb c�ge k�z�l t�bb, mint 100-nak a sz�khelye. A londoni t�zsde nagyobb forgalmat bonyol�t, mint New York-� �s Toki�� egy�tt. A City h�tk�znapokon rendk�v�l forgalmas, de h�tv�geken meglehet�sen csendes, mert lak�negyedek nemigen tal�lhat�ak itt.

London nagysz�m� l�togat�t �s turist�t vonz. A turistal�tv�nyoss�gok nagyr�szt a v�ros k�z�ps� r�sz�n vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminsteri Ap�ts�g, Buckingham-palota, Kensington �s Chelsea ker�let (Tudom�nyos M�zeum, Victoria �s Albert M�zeum) �s a Hyde Park. Fontos turistal�tv�nyoss�gnak sz�m�tanak m�g a Szent P�l Katedr�lis, a Nemzeti Gal�ria, a Globe Sz�nh�z, a Tate Gal�ria, a London Bridge, a Tower-h�d �s a Tower, a British Museum Bloomsburyben �s sok m�s m�zeum �s l�tv�nyoss�g.

London ker�letei

Central London

Nagy-London �s Anglia r�gi�i

A v�ros

A Tower-h�d �jjel

A City (teljes nev�n City of London, gyakran hivatkoznak r� mint The Square Mile (A N�gyzetm�rf�ld), mivel megk�zel�t�leg ennyi a ter�lete, ami kb. 2,6 km²-nek felel meg) a vil�g egyik legfontosabb p�nz�gyi k�zpontja. Ter�let�t tekintve a legkisebb londoni ker�let, de egyfajta v�ros a v�roson bel�l, sz�mos el�joggal rendelkezik, amik �vezredes t�rt�nelmi hagyom�nyokon alapulnak (886-t�l kezd�d�en), �gy pl. az Uralkod� csak a City Polg�rmestere, a Lord Mayor t�rsas�g�ban l�phet a City ter�let�re. A ker�letet a Guildhall-ban sz�kel�, 900 �ves hagyom�nyra visszatekint� Corporation of London nev� tan�cs korm�nyozza; saj�t rend�rs�ge is van, a Londoni Metropolitan Police (k�zkelet� nev�n a Scotland Yard) hat�sk�re nem terjed ki a City-re. A r�gm�ltban fontos szerepe volt m�g a k�l�nb�z� szakm�k c�hjeinek, a Livery Company-knek, ma szerep�k m�r ink�bb csak ceremoni�lis �s karitat�v, �sszesen 107 m�k�dik bel�l�k. A City pontos hat�rai ezen a honlapon l�that�k: [1] �rdekess�g, hogy k�t h�d, a London Bridge �s a Blackfriars Bridge teljes hossz�ban a Cityhez tartozik, m�g az alattuk elfoly� Temze csak a k�zep�ig, onnan a t�lparti Southwark ker�lethez. Tov�bbi �rdekess�g, hogy a City hat�rain j�val t�l, m�s ker�letekben fekv� n�h�ny z�ldter�let is City r�sze, �gy �szak-keleten az Epping-i erd�, �NY-on a Hampstead Heath �s a Queen's Park, vagy keleten a West Ham Park.

A v�rosk�pet egykor a Szent P�l katedr�lis uralta, ma rengeteg magas �p�let tal�lhat� itt, a legmagasabb a 42-es torony, ami meg�p�t�sekor az orsz�g legmgasabb �p�lete volt, nev�t 42 emelet�r�l kapta �s ismert NatWest-toronyk�nt is. M�sik, �jabb kelet� l�tv�nyoss�ga a The Gherkin (Az Uborka) n�ven ismert iroda�p�let, ennek hivatalos neve 30 St. Mary Axe (ami a c�me is egyben), de gyakran hivatkoznak r� Swiss Re Tower-k�nt is, ez a n�v az �p�ttet� sv�jci biztos�t�t�rsas�gra utal.

A City n�pess�ge viszonylag alacsony (kb. 7000 f�), de munkanapokon ez 300 000-re emelkedik. Legfontosabb p�nz�gyi ker�letk�nt az ut�bbi id�ben versenyt�rsa lett a kelet-londoni Canary Wharf.

A West End

Emeletes busz halad �t a Piccadilly Circus�n

A West End London legnagyobb bev�s�rl�negyede �s sz�rakoztat�ipari k�zpontja. Az elnevez�s "hat�k�re" nincs pontosan k�r�lhat�rolva, nagyj�b�l a City-t�l nyugatra, a Temz�t�l �szakra es� ter�letet szok�s �gy h�vni, nyugati hat�r�nak kb. a Hyde Parkot szok�s tekinteni. Legismertebb helye a Trafalgar Square. Az Oxford Street a vil�g egyik legismertebb bev�s�rl�utc�ja. Keleti v�g�t�l d�lre tal�lhat� a Soho, egy kis utc�k h�l�zat�b�l �ll�, �ttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, sz�nh�zakkal �s mozikkal teli v�rosr�sz, ahol t�bb film- �s rekl�mc�g k�zpontja tal�lhat�. A Piccadilly egy jelent�s �tvonal, ami a Piccadilly Circust�l a Hyde Park Cornerig vezet.

A West End neve egyet jelent a professzion�lis sz�nh�zakkal is, mintegy negyven jelent�sebb �s t�bb kisebb tal�lhat� bel�l�k itt, nagyr�sz�k az Oxford Street, Regent Street, Strand, Kingsway �ltal hat�rolt ter�leten, amit szok�s Theatreland-nek is nevezni, �s ide sorlohat� m�g a Temze t�lpartj�n tal�lhat� South Bank is. A sz�nh�zak nagyr�sze mag�ntulajdonban van �s hasonlatosan a New York-i Broadway-hez, f�leg popul�ris darabok, musical-ek, v�gj�t�kok �s klasszikus m�vek mennek. Gyakori vend�gek a sz�npadokon a filmvil�g szt�rjai, 2005-2006-ban itt j�tszik/j�tszott t�bbek k�z�tt Kevin Spacey, Jeremy Irons, Val Kilmer, Ewan McGregor, Brooke Shields, Woody Harrelson, Kathleen Turner, David Schwimmer. N�h�ny darab olyan sikeres, hogy hossz� �vek �ta megszak�t�s n�lk�l j�tsz�k, az Agatha Christie m�v�b�l k�sz�lt Eg�rfog� (Mousetrap) pl. 54. �ve, 1953 �ta megy ugyanabban a sz�nh�zban, de van n�h�ny 20 �s sz�mos 10 �ve vagy m�gr�gebben fut� darab is. A Macsk�k t�bb mint 9000 el�ad�st �rt meg 21 �v alatt, amikor 2002-ben leker�lt a m�sorr�l.

Kelet-London

London korai ipari fejl�d�s�nek nagy r�sze itt zajlott le. �vtizedekig elmaradott, szeg�ny ter�etnek sz�m�tott. Manaps�g ez a v�rosr�sz fejl�dik a legdinamikusabban, mozgat�rug�ja a k�zelg� Olimpia mellett a gazdas�gi �talakul�s, az ipari termel�s �s a t�meg�r�k �s nyersanyagok kereskedelm�nek cs�kken�se illetve �talkul�sa.

Az East End

Az East End van a legk�zelebb az eredeti kik�t�kh�z, emiatt a legt�bb bev�ndorl� itt telepedett le. Az East End a Cityt�l keletre ter�l el, �s itt tal�lhat� Whitechapel, Mile End, Bethnal Green, Hackney, Bow �s Poplar. Itt helyezkedik el London legt�bb piaca �s sz�mos m�zeum. Az "igazi londoni"-nak tartott Cockney akcentus is innen sz�rmazik.

Stratford v�rosr�sz lesz a 2012-es Olimpia k�zpontja, ide �p�l az Olimpiai Stadion, az olimpiai falu, t�bb sportcsarnok �s kisebb stadion valamint k�t �j vas�ti p�lyaudvar �s sz�mos m�s beruh�z�s is.

Dokknegyed

A Canary Wharf �p�letegy�ttes: a legmagasabb �p�let, az 1 Canada Square 1993 �ta az Egyes�lt Kir�lys�g legmagasabb �p�lete.

A Docklands (Dokknegyed) ami f�leg az Isle of Dogs f�lszigeten �s att�l keletre, a Temze �szaki partj�n tal�lhat�, nagyfok� fejl�d�sen ment kereszt�l az 1980-as �vek kezdete �ta. Wappingban rengeteg volt rakt�rat foglaltak el m�v�szek, hogy m�teremk�nt �s olcs�, t�gas lak�sk�nt haszn�lj�k. Ez mag�ra vonta az ingatlanfejleszt�k figyem�t is. A nagyar�ny� fejleszt�sek k�vetkezt�ben kialakult a Canary Wharf, melynek legismertebb �p�lete az 1 Canada Square iroda�p�let, az Egyes�lt Kir�lys�g legmagasabb felh�karcol�ja.

Az elm�lt 3-4 �vben t�bb �jabb felh�karcol� �p�lt �s �p�l jelenleg is, t�bb c�g (befektet�si bank, jogi c�g) is megjelent a k�rny�ken. Egyre gyarapodik a lak��p�letek, els�sorban a magas apartmanh�zak sz�ma, �ttermek �s night clubok ny�ltak, bev�s�rl�k�zpontok �s mozikomplexum is �p�lt. A folyamatosan b�v�l�, korszer� magasvas�t, a Docklands Light Railway k�ti �ssze a londoni metr�val.

Kelet fel�, Newham ker�letben tal�lhat� a London V�rosi Rep�l�t�r (London City Airport) �s az ExCeL ki�ll�t�k�zpont.

Nyugat-London

Nyugat-Londonban tal�lhat� t�bb is a r�gi, divatos �s dr�ga lak�negyedek k�z�l, p�ld�ul Notting Hill, melyet nemr�g egy mozifilm tett h�ress� �s amely minden �vben otthont ad a h�res Notting Hill Karnev�lnak is. T�le nem messze tal�lhat� a h�res r�gis�gpiac a Portobello Road-on. Kensington �s Chelsea az orsz�g legdr�g�bb lak�helyei. H�res m�g a Kings Road, egy eleg�ns bev�s�rl�utca.

Nyugat fel�, White City-n�l tal�lhat� a BBC f� k�zpontja, m�g nyugatabbra, Hillingdon ker�letben pedig a Heathrow Rep�l�t�r.

Richmond upon Thames ker�letben tal�lhat� k�t gy�ny�r� foly�parti v�rosr�sz, Richmond upon Thames �s Twickenham. (Mag�t a ker�letet gyakran egy�bk�nt nem Nyugat-London, hanem D�lnyugat-London r�sz�nek tartj�k, mivel ez az egyetlen londoni ker�let, amely �tny�lik a Temz�n.) Itt tal�lhat� London legnagyobb parkja, a Richmond Park, valamint a Twickenham stadion, az angol r�gbisz�vets�g k�zpontja.

London k�zleked�se

T�megk�zleked�s

F� sz�cikk: London t�megk�zleked�se

London k�zleked�s�t a k�zvetlen�l a Nagy-Londoni Polg�rmesteri Hivatalnak (Mayor of London) al�rendelt Transport for London (TfL) v�llalat ir�ny�tja. Londonban tal�lhat� a vil�g els� f�ldalattija, mely ma is fontos szerepet t�lt be a nagyv�ros k�zleked�s�ben. A londoni piros emeletes buszok a v�rosk�p elengedhetetlen r�szei, azokr�l a vil�g minden t�j�n Londonra asszoci�lnak. Az agglomer�ci�val vas�t, m�g a v�ros h�rom rep�l�ter�vel rep�l�t�ri expresszvonatok k�tik �ssze a belv�rost. Fontos szerepet j�tszik m�g a Dockland Light Railway korszer� v�rosi vas�t.

L�gi k�zleked�s

Londont hat nemzetk�zi rep�l�t�r szolg�lja ki. A vil�g egyik legforgalmasabb reptere a Heathrow d�l-nyugat Londonban tal�lhat�, jelenleg n�gy termin�lja �zemel, a most �p�l� �t�dik v�rhat�an 2008-t�l fogad utasokat, ekkor a tervek szerint a British Airways forgalma nagyr�szben �tker�l ide. K�t kisebb rept�r, a kelet-londoni dokkok k�rny�k�n lev� City Airport �s a d�l-keleten fekv�, kor�bban katonai c�lokra haszn�lt Biggin Hill f�leg kisebb mag�n- �s charter g�peket, a City emellett r�vid t�vokra rep�l� menetrendszerinti j�ratokat is fogad. M�sik h�rom nemzetk�zi reptere a v�ros hat�r�n j�val t�l van, Gatwick d�lre, Stansted �szak-keletre, Luton �szak-nyugatra.

Budapestr�l t�bb l�git�rsas�g is �zemeltet j�ratokat Londonba, a Mal�v (Heatrow, Stansted) �s a British Airways (Heathrow, Gatwick) �tlagban napi 2-3 j�ratp�rt, a "fapados" vagy diszkont l�git�rsas�gok k�z�l a Wizz Air (Luton) �tlagban napi 2, az Easyjet (Luton, Gatwick) napi 3-4 j�ratp�rt ind�t, ezenk�v�l m�g az Air Berlin rep�l k�zvetlen�l London �s Budapest k�z�tt. A Sky Europe k�t �v ut�n, 2006 j�nius�ban a vesztes�ges �zemel�sre val� tekintettel megsz�tette londoni j�rat�t.

Sport

N�z�sz�m tekintet�ben a legn�pszer�bb sport k�ts�gk�v�l a labdar�g�s �s London b�ven el is van l�tva kiv�l� csapatokkal. A futballt�rt�nelemben ezek a csapatok azonban nem annyira voltak sikeresek, mint az �szak-nyugat angliai csapatok, jeles�l a Liverpool F.C. vagy a Manchester United. Jelenleg azonban vitathatatlan a f�v�ros f�l�nye. A 2003/04-es bajnoks�g volt az els�, amikor k�t londoni csapat v�gzett az els� k�t helyen, az Arsenal F.C. nyerte a bajnoks�got, nyom�ban a Chelsea F.C.-vel. A r�k�vetkez� �vben ezt megism�telt�k, de a k�t csapat helyet cser�t a t�bl�zaton. A 2005/2006-os idenyben a Chelsea megv�dte c�m�t.

A londoni klubok - f�k�nt a c�gek �ltal b�relhet� VIP szektoroknak k�sz�nhet�en - egyre t�bb bev�telre tesznek szert, ez�rt p�nz�gyileg jobban er�s�dnek mint vid�ki vet�lyt�rsaik. A Chelsea jelenlegi felfut�sa el�tt - ami az orosz milli�rdos Roman Abramovics-nak k�sz�nhet�, aki tengernyi p�nzt �ldozott a csapat meger�s�t�s�re - a k�t legjobb londoni klub hagyom�nyosan a Highbury-ben sz�kel� Arsenal �s �szak-londoni vet�lyt�rsa a Tottenham Hotspur voltak. A 2005/06-os id�nyben 5 londoni csapat j�tszik a Premier League-ben, az Arsenal, a Chelsea �s a Tottenham mellett a West Ham United �s a Fulham F.C. �t tov�bbi, jelenleg a m�sodik vagy harmadik lig�ban j�tsz� csapat fordult meg kor�bban a legjobbak k�z�tt, ezek a Brentford, a Crystal Palace, a Leyton Orient, a Millwall �s a Queens Park Rangers. A Wimbledon F.C. 2003-ban Milton Keynes-be k�lt�z�tt �s nevet is v�ltoztatott. Az als�bb oszt�lyokban sz�mos tov�bbi f�lprofi vagy amat�r csapat j�tszik m�g a f�v�rosb�l.

London adott otthont az 1966-os Labdar�g� VB-nek �s az 1996-os EB-nek valamint h�romszor, 1968-ban, 1978-ban �s 1992-ben rendezte meg a Bajnokcsapatok Eur�pa Kup�j�nak illetve a Bajnokok Lig�j�nak d�nt�j�t. Az angol csapatok 1985 �s 1990 k�z�tt a futball-huliganizmus miatt el voltak tiltva az eur�pai kup�kon val� r�szv�telt�l.

A labdar�g�s legismertebb londoni szent�lye a legend�s Wembley Stadion volt �szak-nyugat Londonban. A r�gi stadiont - ami hagyom�nyosan otthona volt az FA Kupa d�nt�j�nek �s az angol v�logatott otthoni meccseinek - 2000-ben bez�rt�k �s lebontott�k, a hely�re �j stadion �p�lt. Az eredeti tervek szerint itt rendezt�k volna a 2006-os FA Kupa d�nt�t, ez lett volna a stadion nyit�m�rk�z�se, de az �p�t�k nem k�sz�ltek el hat�rid�re, �gy a megnyit�s eltol�dott, val�sz�n�leg 2006 �sz�re. A Wembley Stadion volt a helysz�ne a legeml�kezetesebb magyar futballt�rt�neti esem�nynek, amikor 1953-ban bar�ts�gos m�rk�z�sen az Aranycsapat 6:3-ra gy�z�tt az angol v�logatott ellen, akik addig soha nem vesz�tettek m�g a Wembley-ben.

A m�sik n�pszer� sport�g a r�gby, ennek fellegv�ra a d�l-nyugat londoni Twickenham stadion. A 12 csapatos els�oszt�lyban 3 londoni klub j�tszik, b�r mindh�rom csapat hazai p�ly�ja a v�roson k�v�l, az agglomer�ci�ban van, ezek a London Irish, a Sarcens �s London Wasps. Az als�bb oszt�lyokban itt is t�bb klub j�tszik. M�s csapatsportokban is vannak els� oszt�ly� londoni klubok, �gy a kos�rlabd�z�kn�l a London Towers, a hokisokn�l a London Racers, de ezek k�zel sem vonzanak annyi n�z�t, mint a foci vagy a r�gby.

K�t fontos krikett-p�lya van a v�rosban, St. John's Wood-ban a Lord's Crickett Ground �s D�l-Londonban az Oval, mindkett�n hazai klubok �s az angol v�logatott is j�tsza m�rk�z�seit. A krikett n�pszer�s�ge, f�k�nt a napokig tart� nemzetk�zi tesztm�rk�z�sek idej�n el�ri vagy meg is haladja a foci n�zetts�g�t.

A vil�g egyik legismertebb tenisz torn�j�t London d�l-nyugati kertv�ros�ban, Wimbledon-ban rendezik, az All England Lawn Tennis and Croquet Club f�ves p�ly�j�n nyaranta rendezett bajnoks�g a n�gy Grand-Slam torna egyike, mind k�z�l tal�n a legnagyobb presztizzsel b�r�.

A t�megsportok k�z�l kiemelend� - az indul�k sz�m�t tekintve - a vil�g legnagyobb utcai fut�versenye, a London Marathon.

London eddig k�tszer, 1908-ban �s 1948-ban rendezett Ny�ri Olimpi�t �s nemr�giben eld�lt, hogy az olimpi�k t�rt�net�ben els�k�nt harmadszor, 2012-ben is fogadhatja a vil�g legjobb sportol�it. �rdekess�g, hogy ez az els� alkalom, amikor eredeti p�ly�zaton nyerte el a v�ros a rendez�s jog�t, az els� alkalommal "beugr�k�nt", az eredetileg kiv�laszott R�ma helyett v�llalta a rendez�st, 1948-ban pedig a NOB p�ly�zat n�lk�l �t�lte a v�rosnak a j�t�kokat, az els�t a Vil�gh�bor� ut�n.

M�v�szet �s Kult�ra

London az irodalomban

Richard Curtis a Downing street 10. el�tt, 1999

Londonban t�bb irodalmi m� is j�tsz�dik. A k�t �r�, akinek a neve legink�bb �sszekapcsol�dik a v�ros�val, a napl��r� Samuel Pepys, aki t�bbek k�z�tt arr�l h�res, hogy szemtan�k�nt sz�molt be a nagy londoni t�zv�szr�l, �s Charles Dickens, akinek le�r�sai a k�d�s, h�lepte v�rosr�l, melyben utcasepr�k �s zsebesek �lnek, nagyban befoly�solta az emberekben a korai viktori�nus Londonr�l �l� k�pet.

James Boswell Samuel Johnson �lete c�m� m�ve a legh�resebb angol nyelven �rt �letrajz. Nagy r�sze Londonban j�tsz�dik, �s megjelenik benne Samuel Johnson h�res aforizm�ja: „Aki belef�radt Londonba, az belef�radt az �letbe.”

Tov�bbi m�vek, melyek Londonban j�tsz�dnak: Daniel Defoe: A londoni pestis �s Moll Flanders; Joseph Conrad: A titkos�gyn�k; Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-sorozata; T. S. Eliot: A puszta orsz�g; George Orwell: Csavarg�k�nt P�rizsban �s Londonban; Nick Hornby: Focil�z �s Zadie Smith: Feh�r fogak.

Eml�t�sre �rdemes m�g Edward Rutherfurd London c�m� reg�nye, ami reg�ny form�ban dolgoz fel k�tezer �vet London t�rt�net�b�l.

A londoni King's Cross p�lyaudvarr�l indul a Harry Potter-reg�nyekb�l ismert Roxfort Expressz, m�gpedig a nevezetes 9 �s h�romnegyedik v�g�nyr�l.

London a filmm�v�szetben

London rengeteg filmben megjelent, p�ld�ul a Szt�rom a p�rom-ban, gengszterfilmekben �s Richard Curtis romantikus kom�di�iban, valamint sz�mos Dickens-adapt�ci�ban �s a Sherlock Holmes-reg�nyek filmv�ltozataiban. Tipikus londoni film m�g A Ravasz, az Agy �s a K�t F�st�lg� Puskacs�, a Bridgett Jones napl�ja', A N� k�tszer, valamint term�szetesen az �sszes James Bond filmben szerepelnek londoni jelenetek.

Az Imdb filmes adatb�zisa jelenleg 3549 c�met list�z, mint londoni helysz�nen j�tsz�d� vagy Londonban forgatott filmet, b�r ezek negyr�sze TV program.